Ganz Ábrahám
volt az első Európában, aki a kéregöntési eljárást vasúti kocsikerekek készítésénél jelentős sikerrel alkalmazta. A kéregöntésű kerékgyártás felfedezésével jelentős lépéssel járult hozzá a biztonságos, nagy teljesítőképességű vasúti közlekedés megteremtéséhez. 1867. november 23-án már a százezredik kéregöntésű vasúti kereket öntötték a Ganzban.

 

 

 

 

 

Mechwart András nevéhez fűződik a korszakalkotó jelentőségű, ferdén rovátkolt kéregöntésű hengerszék feltalálása, amely az egész világ malomiparában elterjedt.

 



 


Gulden Gyula
volt a magyar vízturbina-gyártás megalapozója a Ganzban. Az ő nevéhez fűződik a Ganz rendszerű harangcsapágy.

 

 

 

 

 

Bánki Donát világhírnévre tett szert az igen kis esésű hazai vizek hasznosítására alkalmas Bánki-turbina kifejlesztésével és más nagy jelentőségű szabadalmakkal (pl. belső égésű motor víz befecskendezéssel).

 

 


 

Déri Miksa, Bláthy Ottó Titusz és Zipernowsky Károly 1885-ben szabadalmat jelentett be, melynek lényege a feltalált transzformátorok párhuzamos kapcsolása volt. Ez a találmány megoldotta a villamos energia nagy távolságra való szállításának és a fogyasztók részére történő elosztásának problémáját.

 

 

 

 

 

Kandó Kálmán a háromfázisú váltakozó áramú vasúti vontatási rendszer megalkotója. Tevékenysége a villamos vasúti vontatás legkiválóbb úttörőinek egyikévé emelte.

 

 

  

 

Kaplan Viktor egy új típusú, állítható szárnylapátos vízturbinát tervezett, amely különösen alkalmas volt lassú folyású vizek energiájának hasznosítására.

 

 



 

Jendrassik György alkotása volt a vasúti vontatási célokra kiválóan alkalmas, nagyon rugalmas jellegű, egyszerű kivitelű, négyütemű előkamrás motortípus. A Ganz-Jendrassik rendszerű dízelmotorok a gyakorlatban kiválóan beváltak.

 




 

 

Botka Imre a Ganz-Botka-féle evolvens fogazatrendszer és a hármas kiegyenlítésre való méretezés kidolgozója.

 

 



 

 

Dr. Varga József szabadalmai szivattyútelepek, vízturbina telepek és hidrodinamikus gépek fejlesztésére vonatkoztak.