Ganz Ábrahám volt az első Európában, aki a kéregöntési eljárást vasúti kocsikerekek készítésénél jelentős sikerrel alkalmazta. A kéregöntésű kerékgyártás felfedezésével jelentős lépéssel járult hozzá a biztonságos, nagy teljesítőképességű vasúti közlekedés megteremtéséhez. 1867. november 23-án már a százezredik kéregöntésű vasúti kereket öntötték a Ganzban.
Mechwart András nevéhez fűződik a korszakalkotó jelentőségű, ferdén rovátkolt kéregöntésű hengerszék feltalálása, amely az egész világ malomiparában elterjedt.
Gulden Gyula volt a magyar vízturbina-gyártás megalapozója a Ganzban. Az ő nevéhez fűződik a Ganz rendszerű harangcsapágy.
Bánki Donát világhírnévre tett szert az igen kis esésű hazai vizek hasznosítására alkalmas Bánki-turbina kifejlesztésével és más nagy jelentőségű szabadalmakkal (pl. belső égésű motor víz befecskendezéssel).
Déri Miksa, Bláthy Ottó Titusz és Zipernowsky Károly 1885-ben szabadalmat jelentett be, melynek lényege a feltalált transzformátorok párhuzamos kapcsolása volt. Ez a találmány megoldotta a villamos energia nagy távolságra való szállításának és a fogyasztók részére történő elosztásának problémáját.
Kandó Kálmán a háromfázisú váltakozó áramú vasúti vontatási rendszer megalkotója. Tevékenysége a villamos vasúti vontatás legkiválóbb úttörőinek egyikévé emelte.
Kaplan Viktor egy új típusú, állítható szárnylapátos vízturbinát tervezett, amely különösen alkalmas volt lassú folyású vizek energiájának hasznosítására.
Jendrassik György alkotása volt a vasúti vontatási célokra kiválóan alkalmas, nagyon rugalmas jellegű, egyszerű kivitelű, négyütemű előkamrás motortípus. A Ganz-Jendrassik rendszerű dízelmotorok a gyakorlatban kiválóan beváltak.
Botka Imre a Ganz-Botka-féle evolvens fogazatrendszer és a hármas kiegyenlítésre való méretezés kidolgozója.
Dr. Varga József szabadalmai szivattyútelepek, vízturbina telepek és hidrodinamikus gépek fejlesztésére vonatkoztak.